A Szentgotthárdi Történelmi Napok egyik nyitórendezvényén, július 29-én mutatkozik be az az új fejlesztés, melyet a Hungarikum pályázatnak köszönhetően készítettek el, és látványosabb formában a városba látogató turisták számára is elérhető közelségbe hozza Szentgotthárd számos értékét.
Horváth Zsuzsanna a Vörösmarty Mihály Gimnázium nyugdíjas történelem tanára, aki egyben a Szentgotthárdi Honismereti Klub tagja tart előadást Szentgotthárd város történelmében fellelhető érdekességekről.
A XX. században jelentős személyiségek járultak hozzá a település kulturális életének fellendüléséhez, az oktatás és az egészségügy fejlődéséhez, Szentgotthárd várossá válásához. Az elmúlt évben a Díszpolgárok anno című kiállításon azokról emlékeztünk meg, akiket a város díszpolgári címmel ismert el.
Rajtuk kívül azonban mások, lokálpatrióta tanárok, orvosok, történészek polihisztorként is sokat tettek a település szellemi életének felvirágzásáért az előző században. Nemcsak szakterületük kiválóságai voltak, társadalmi feladatvállalásaikkal is hozzájárultak, hogy Szentgotthárd ismert és elismert település legyen megyeszerte. Aktív közéleti szerepvállalásukkal jelentősen alakították a város életét, és elismertségre tettek szert a lakosság körében. A tehetős polgárcsaládok valóságos mecénásként járultak hozzá a város fejlődéséhez.
Méltán emlékezhetünk a vértanú káplánra is, aki az ifjúság nevelésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett.
A kaszakészítés a gyár fennállásának 99 esztendeje alatt nem sokat változott, hiszen a kovácsolás mindvégig alapvetően kézi munkát igényelt. A több mint 50 művelet közül a kaszalapok szélesítését a farkaskalapácsokkal végezték. Ezek bütykös tengellyel működtetett ejtőkalapácsok. A működtetéshez szükséges energiát hosszú ideig a gyár vízerőműve szolgáltatta. A farkaskalapács feje egy vastag bükkfa rönkből készült nyél végén helyezkedik el. A hatalmas eszközök egyidősek a gyárral. A gép működéséhez, egyúttal a kasza, sarló, vívópenge gyártásához igen nagy ügyesség és gyorsaság kellett. A farkas kalapáccsal gyártott szentgotthárdi kard és kasza 2013 óta hungarikum.
Szeptember negyedikén tartották meg a Vas Megyei Vadásznapot az OMVK Vas Megyei Területi Szervezete, a Vasi Vadgazdálkodók Védegylete, a Szombathelyi Erdészeti Zrt., valamint Szentgotthárd Város szervezésében.
Szentgotthárd a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon, Vas megyében található. Az egykori ciszterci templom tornyában egykor hat, ma négy harang található. A nagyharangot Martin Feltl Graz-i harangöntő készítette 1777-ben. Ez a barokk harang élte túl az I. világháború rekvirálásait. A második legnagyobb harangját a II. világháborúban vitték el. Jelenleg 3 kisebb harangját Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban 1924-ben és 1938-ban.