Szentgotthárdi Honismereti Klub

1339-es év eseményei

1339-ben Roger szentgotthárdi apátot bízta meg az egyetemes ciszteri rendi nagykáptalan, hogy mint nagykáptalani biztos védje a magyarországi ciszteri monostorok gazdasági érdekeit a pápai követek túlkapásai ellen.

Az 1350. szeptember 5-i okiratban szerepel először a Kedhely település, mert jobbágyai fellázadtak Péter szentgotthárdi ciszterci apát ellen. Ennél korábban is élhettek itt emberek, elnevezése egyértelműen a keddi napokon tartott heti vásáraira utal: Kedhel, Kethel. Plébániáját 1493-ban alapították. 1605 után, míg nem volt újra temploma Szentgotthárdnak, a hívek onnan is Kethelyre jártak. A török pusztítások idején a temploma és korábbi iratai megsemmisültek, ezért csak 1671-től vannak meg az anyakönyvek. 1734-1878 között, 144 évig, amíg a heiligenkreuzi ciszterek irányították az apátságot, németesítették nevét Markt-ra, de „nach St.Gotthard”-ként is jelölték. A XVIII. század utolsó éveiben Kéthelynek hívták, mert a település ügyeit 2 helyen intézték. 1907-ben lett Rábakethely a neve a postai forgalom megkönnyítése végett, mert hazánkban több ilyen nevű település létezett. 1931-ben temploma belsejét Kovács József esperes restauráltatta. További információk.

1351-ben történt a Salzburg melletti Mondsee-ben a Wieser család első gyáralapítása. Szimbólumuk a kígyó volt. 550 évvel később a sokadik generációt képviselő báró Wieser József hozta létre Széll Kálmán országgyűlési képviselő közbenjárására városunkban az Első Magyar Sarló- és Kaszagyárat.