- 1930-ban jelent meg Szombathelyen a Vasmegyei fejek című 398 oldalas kiadvány. Szerkesztője Halász Imre volt. Szentgotthárdról 16 fő helyi közéleti személyiség fényképe és életrajza szerepelt, többek közt: Vargha Gáboré, Piszter Imréé, Kiss Eleméré, Mathiász Arturé, Székely Ernőé és Frühwald Istváné.
- 1930. április 30-án Szent Imre hercegről nevezték el az akkori elemi iskola (ma könyvtár) és a gimnázium közötti teret.
- 1930. május 30-án, Trianon 10. évfordulóján a kegyetlen és igazságtalan döntés ellen képviselő-testületi gyűlést tartottak, ahol a revízió napirendre tűzését kérelmező levelet fogalmaztak meg.
- 1930. június 9-én avatta az evangélikus gyülekezet az I. világháborúban elvesztett, beolvasztott harangjaik helyett beszerezett harangot, melyet a „Hősök” felirattal szenteltek fel. Hét évvel később a nagyobb harangot is - „Békéért” felirattal – újra tudták öntetni. Ennek felszentelése 1937. október 17-én egybe esett templomuk építésének 25. évfordulójával. Ezt az ünnepet Czipott Géza a helyi gyülekezet első lelkésze, a templom, az evangélikus iskola létrehozója sajnos már nem érhette meg, ő 1930-ban, Szombathelyen elhunyt.
- 1930 júniusában volt az ünnepélyes avatója az előző év nyara óta 8-18 év közötti betegeket fogadó első hazai iskolaszanatóriumnak. Budapesten, a Svábhegyen csak hat évvel később nyílt hasonló iskolaszanatórium: itt csak a könnyebb eseteket kezelték, míg Szentgotthárdon végig a komolyabb gyógykezelést igénylők gyógyultak. Az iskolaszanatórium kezdeményezője dr. Frühwald István doktor volt, aki felfigyelt rá, hogy a térség éghajlata alkalmas a tüdőbetegség leküzdésére. Nem volt elég pénz új intézményt építeni, ezért a megüresedett óragyár épületét vásárolta meg az egyesület a mögötte levő parkkal együtt. A kétszintes épület déli oldalán 13 kórtermet alakítottak ki. Az első tanévre 89, főleg budapesti tanulót írattak be.
- 1930. augusztus 4-én Budapesten halt meg Cseley József tanár és festőművész. 1868. május 11-én született Cselejben (ma Szlovákia). Ő volt 1893-tól gimnáziumunk első rajztanára. 15 évig tanított itt, közben megszerezte a tornatanári képesítést, mert az intézménynek nem volt testnevelő tanára. Sokat tett településünk sportjáért. Szentgotthárdi lányt vett feleségül. 1908-ban áthelyezték Nagyszebenbe (ma Románia), majd Budapestre került. Városunkhoz köti a Szentgotthárdi csata című festménye, mely 1894-ben a Műcsarnokban szerepelt egy kiállításon. Keszthelyen, Hévízen, Nagyszebenben és Piliscsabán az oltárképek dicsérik tehetségét.
- 1930. augusztus 25-én nyílt meg a Magyar-Belga Ásványolaj Rt. új benzinkútja a Kossuth Lajos u. 2. szám előtt. Feltétel volt, hogy kizárólag hazai benzin-terméket forgalmazhattak, ennek betartását a képviselő-testület ellenőrizte.
- 1930. szeptember 19-én, Szombathelyen meghalt Czipott Géza evangélikus lelkész. 1882-ben született Mártonhelyen (ma Szlovénia). Pápáról került 1909-ben Szentgotthárdra, hogy a helyi evangélikus egyházközösség részére templom építését megszervezze. 1916-tól szerkesztette a Harangszó című országos evangélikus lapot. 20 évig, 1929-ig volt Szentgotthárd első evangélikus lelkipásztora és a gimnázium hitoktatója. Ekkor Szombathelyre helyezték, ahol egy év múlva meghalt. Sírja a megyeszékhelyen, a Szent Márton úti temető A/4-es parcellájában található.
- 1930 szeptemberében jelent meg Dezső Lipót királyi tanfelügyelő ismeretterjesztő útleírása Vas megyéről Az én szülőföldem címmel. A kerettörténet szerint egy tanár két szentgotthárdi jó baráttal, Varga Misivel és Balogh Pistivel járja be Vas megye nevezetességeit. A 150 oldalt számos fényképpel illusztrálták.
- 1930 decemberében a régi temetőben, a temetőkápolna előtt, hely hiányában végleg megszűnt a temetkezés. Már évekkel korábban elkezdődött az új, megfelelő hely kiválasztása. Hosszas vizsgálódás után a vasút melletti, jelenleg is használt helyet jelölték ki, amit 1915 decemberében nyitottak meg.
