1183-ban III. Béla alapított ciszterci monostort Szentgotthárdon. 1184-ben P. apát és 12 szerzetes érkezett Trois Fontaines-ből, akik elkezdték a templom, a kolostor és a gazdasági épületek építését. Ezt 1605-ben a hajdúk és a császári seregek harcában felrobbantották. A háborús pusztítások után Széchényi György kalocsai, majd esztergomi érsek 1676-ban – az 1184-es templom egyes részeit felhasználva – újjáépítette a harcokban erősen megrongálódott templomot. Ez 1677 és 1764 között működött. (Felújítva jelenleg a város Színháza)
1740 és 1764 között épült a jelenleg is látogatott barokk templom és kolostor a ciszterci rend számára. Ennek keleti szárnyában könyvtárat alakítottak ki Kaspar Schrezenmayer intarziás, nyitott könyvszekrényeivel. A mennyezetet Matthias Gusner festményeivel díszítették.
1950-ben – megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A könyvtár állományát részben Mariazellbe, részben Zircre menekítették.
2010-ben került elő – rendkívül hiányosan – a ciszterci irattár és könyvgyűjtemény maradványa. A dokumentumokat a Móra Ferenc Városi Könyvtár könyvtárosai, a Honismereti Klub tagjai és megbízott szakemberek válogatták és feldolgozták. Az Önkormányzat tervei szerint a kolostor könyvtárát néhány éven belül felújítják, akkor a könyvek, iratok méltó helyükre kerülnek.
A kiállításon a könyvtörténettel, illetve helytörténettel foglakozó szakemberek által kiválogatott dokumentumok láthatók.
Ciszterci dokumentum
