Tekintse meg Szentgotthárd értékeit!

Tekintse meg Szentgotthárd értékeit!

Kiállításaink összegyűjtve

Kiállításaink összegyűjtve

Mi történt 2022-ben?

Mi történt 2022-ben?

Évfordulók 2021-ben

Évfordulók 2021-ben

Időszaki kiállítások

Az elmúlt évek időszaki kiállításait bemutató összefoglalók

"A tárgyak társadalmi funkciót töltenek be, ezért társadalmi jelentés hordozói."

Több, kisebb önálló kiállításban mutatjuk be Szentgotthárd múltját, történetét.

Szentgotthárd ipara a XIX-XX. században
Állandó kiállítás a múzeumban

Szentgotthárd ipara a XIX-XX. században

Szentgotthárdon a XIX.-XX. század fordulóján sok gyárat alapítottak. A Hunyadi úton egész gyárfüzér alakult ki. Ezek a gyárak a XXI. századra vagy megszűntek, vagy átalakultak. A kiállítás célja emléket állítani Szentgotthárd egykori, ma már nem létező gyárainak, ahol Szentgotthárd és térsége lakóinak jelentős része dolgozott.

Kiállítás összefoglalója
A szentgotthárdi csata
Állandó kiállítás a múzeumban

A szentgotthárdi csata

A Szentgotthárdi Történelmi Napok előestéjén, 2014. július 31-én nyílt kiállítás a színház aulájában a szentgotthárdi csata 350. évfordulóján. Metszetek, térképvázlatok, a csata szereplőinek ábrázolása mellett egy interaktív terepasztal is a kiállítás része, fő attrakciója volt. A megnyitó estéjén mutatta be Fűzfa Balázs irodalomtörténész Csuk Ferenc Szentgotthárdi csata című kötetét.

A megnyitó bemutatása
130 éve született Pável Ágoston
Múzeumunk névadója

130 éve született Pável Ágoston

A szentgotthárdi Móra Ferenc Városi Könyvtár és Múzeumban Pável Ágoston néprajzkutató születésének 130. évfordulója alkalmából kiállítással tisztelegtek emléke előtt. A megnyitó ünnepségen megjelent dr. Simon Endréné Pável Judit, a tudós lánya is, és itt vehették át jutalmukat azok a diákok, akik nyertek az évfordulóra kiírt pályázaton.

A kiállítás bemutatója

  • 1904. február 22-én jelent meg Cseley József tanár műve: Emlékirat a gimnázium állami kezelésbe vételéhez. Cseley József 1868. május 11-én született Cselejen. 1893-tól, tehát az első 15 évben volt rajztanár a gimnáziumunkban. Ezen idő alatt tornatanári képesítést is szerzett, mert szüksége volt erre az intézménynek. 1908-tól elhelyezték. A szentgotthárdi csatát ábrázoló alkotása a Műcsarnokban volt látható. Festett oltárképeket is, pl. Piliscsabán, Hévízen és Keszthelyen. Sokoldalúságát mutatja, hogy Az utolsó Zrínyi című színdarabját Szentgotthárdon elő is adták. 1930. augusztus 4-én halt meg Budapesten.

 

  • 1904. július 30-án este 10 óra körül gyulladt ki az óragyár. Délután 16,30-kor az első emeleti iroda melletti olvasztószobában, a kályha mellett tűz keletkezett, amit a dolgozók észrevettek és eloltottak. Valószínűleg a délutáni tűz oka lehetett az estinek. A helyi tűzoltókon kívül még 12 környező település tűzoltói (Nagyfalva, Horvátfalu, Rábakeresztúr, Németlak, Badafalva, Rábafüzes, Alsószölnök, Kethely, Tótfalu, Kisfalud, Háromház és Talapatka) és civilek segítettek. Emberfeletti küzdelmükkel sikerült megakadályozni, hogy a tűz továbbterjedjen a szomszédos dohány- és selyemgyárakra.

 

  • 1904. augusztus 18. meghalt lipováczi Desits Gyula. 1869-ben nyitott ügyvédi irodát a községben. 1874-től a körjegyzőség élére került. Nagy érdemeket szerzett, különösen a gimnázium és a selyemgyár létrejötte érdekében. Ferenc Józseftől 1898-ban magyar nemességet, 1903-ban pedig tanácsosi címet kapott. Képviselő testületi tag volt. Feleségével együtt magánvagyonukból is példamutatóan támogatták a település fejlődését. Valéria lánya lett dr. Vargha Gábor felesége. Halála után a jelenlegi József Attila utcát róla nevezték el, a városháza dísztermében pedig arcképét helyezték el. 1839-ben született.

 

  • 1904. augusztus 25-én a Sopronban megrendezett ipari vásáron báró Wieser József, a Kaszagyár alapítója a kaszakészítés folyamatáért a gépgyártás kategóriában I. díjat kapott. Ez nagyon kimagasló eredmény volt a rangos vásáron a fiatal gyártól.
Mi a honismeret?

"A honismeret fogalom lényege a kifejezés értelmében rejlik. A hon szavunk a haza régies szinonimája (gondoljunk csak a honvéd vagy az otthon szavunkra). Ebből következik, hogy a honismeret azt a célt szolgálja, hogy minél otthonosabban érezzük magunkat szülőhelyünkön, lakhelyünkön – vagyis honunk egy szegletén – kisebb nagyobb darabján, végső soron az egész hazában. Különösen fontos ez nálunk magyaroknál, ahol az ország és a nemzet nem esik egybe."

Honismereti Szövetség

Honismereti Szövetség

www.honismeret.hu

Gyakran ismételt kérdések

A válasz megtalálásához, kérem olvassa el az oldalunkon található: "Hogyan tudok segíteni a honismereti klubnak?" -cikket.

Rólunk írták

Szeretné segíteni a Honismereti Klub munkáját?

Szeretném segíteni!
Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:54
E heti látogatók:85
Havi látogatók:502
Összes:545341
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!