130 évvel ezelőtt, 1887. augusztus 7-én volt az első nagy vasparipa ünnepély városunkban. Azóta a kerékpár mindenki számára elérhető és szükséges közlekedési eszköz és sporteszköz lett.
A 19. század végén jelent meg a sportok között a kerékpár, az első technikai sport, amely az arisztokráciát megkerülve elsősorban a középosztály, a polgárság körében terjedt el.
Az egyre népszerűbb új sportág alakuló gyűlése Szentgotthárdon 1896. január 12-én, a Kerékpár Egylet egyesületté szerveződése pedig 1896. március 7-én volt 40 taggal. Alapító okiratukba foglalták "a testi erőt előmozdító egyéb sport gyakorlatokat", ezért felkaroltak más sportágakat (teke, torna, vívás, úszás, evezés) is. Kezdetektől nagyon aktív, szerteágazó tevékenységet folytattak a környék sportéletének fellendítése érdekében. Sötétkék - fehér, magyaros szabású formaruhájuk volt, melyet helyi szabó készített. Első elnökük dr. Varga Gábor. Számos versenyt rendeztek és mások által szervezett versenyeken vettek részt. Az 1910-es években országszerte komoly problémák merültek fel a kerékpáros egyesületekben, valószínűleg ennek eredménye, hogy a Kerékpár Egylet tevékenysége meggyengült, majd megszűnt.
1925. július 18-án újjáalakult az egylet, és immár hivatalos pecséttel is rendelkezett. Alapszabályuk tiltott mindennemű politikai és felekezeti vitát. Részlet az Alapszabályból: "Az egyesület célja a kerékpározás és a testedzés művelésének az egylet keretében leendő előmozdítása, minden az egylet körén kívül eső és a kerékpározás és testedzés ügyét szolgáló mozgalom vagy törekvés erkölcsi, esetleg anyagi támogatása, a bajtársi szeretet és összetartozás ápolása, valamint az ifjú erőknek sportszerű kiképzése, versenyek és kirándulások szervezése, az egyesület keretén belül a testedzést szolgáló egyéb sportok és jótékonyság gyakorlása."
A Magyar Kerékpáros Szövetség Északnyugati Kerületének társelnöke 1926-ban a szentgotthárdi egylet elnöke, Leiteneg László lett. 1928-tól kezdve a kerékpárosok kiszorultak a közutakról, mivel egy belügyi tárca felfogása lehetővé tette, hogy a rendőrök zaklassák a kerékpárosokat. Bár a sportág népszerűsége visszaesett, az 1932-es olimpiára való fel tudtak készülni. A felirat alapján feltételezzük, hogy a fényképeink között látható érem az Egylet által ekkor szervezett verseny díja volt.
Legutóbb 2007-ben szerveződött újjá az egyesület Szentgotthárdi Kerékpáros Egylet 1896, röviden SZEKERE 1896. néven. Cél továbbra is a sport, a testedzés és az összetartozás, a csapatszellem, mellyel példát mutatnak a fiatalok és az egészségüket megőrizni kívánók felé. Nagyon aktív a csoport a 10-14 éves korosztálytól a nyugdíjasokig. Március elejétől október végéig kéthetente hétvégén van szervezett közös túra. Nyáron több naposak (Balaton, Fertő tó, Bakony) és külföldi útvonalakat érintők is (Lapincs, Mura, Rába források, Isonzó). Rendszeresen csatlakoznak szervezett útjaikhoz körmendi, zalaegerszegi kerékpározók és civilek is. Minden év május 1-jén az osztrákokkal közös szervezésű túrára indulnak. Jó kapcsolatban vannak a szlovákiai ALI-BI kerékpáros csapattal, akik a Csallóközben élnek.
Példás a csapatszellem, egyre népszerűbbé teszik a kerékpározást a városban. Részt vesznek a helyi civil rendezvényeken. Az EFI (Egészségfejlesztési Iroda) keretén belül évente kétszer szerveznek túrákat.
Az egylet tagjai segítenek megszervezni kétévente az ún. Olimpiát, amely a Pszichiátriai Otthon lakói részére összeállított kerékpár-túrákat jelent. Ez a rendezvény messze túlnőtt a város és környékének határain, hiszen egyre több dunántúli intézet (pl. Zsira, Győr, Sopron, Magyarszerdahely Csákánydoroszló) mellett a szlovákiai Ekecsből is évente érkeznek betegek.
A helyi SZEKERE 1896 Egyesület példát mutat nemzeti kulturális értékeink és természeti adottságaink alapos megismeréséhez. A kezdetekhez hűen jelenleg is kiemelkedő a városunk sportéletében betöltött szerepük. Tevékenységük évek óta kiterjed a speciális ellátást igénylőkre is.
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):