Értéktár
Kulturális örökség
A kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek.
Emléktáblák (37)
Az 1740 és 1779 között felépült barokk épületegyüttes Szentgotthárd legértékesebb műemléke.
A XVIII. század óta áll a volt elemi iskola épülete, amely a XX. század közepéig az oktatást szolgálta, majd 1960 óta a Városi Könyvtár otthona.
A Széll Kálmán téren álló épületben az 1800 évek közepén Olvasó Egylet, 1900-as éves első felében pedig kávéház és kaszinó szórakoztatta a szentgotthárdiakat.
A Wellisch Béla nyomdájában készült újságok, folyóiratok, könyvek és képeslapok jelentősen hozzájárultak a századfordulós Szentgotthárd kulturális és társadalmi életének kiteljesedéséhez.
A csata 1664. 08. 1-jén zajlott a város határában. 2003 óta a város minden évben a Szentgotthárdi Történelmi Napok keretében emlékezik meg a törökök felett aratott győzelemről, amely Szentgotthárd nevét Európa-szerte ismertté tette.
1902 és 2001 között Szentgotthárd egyik legfontosabb üzemeként kovácsolt árukat, majd később mezőgazdasági gépeket gyártott. A gyár eredeti szerszámaiból megmaradt öt farkaskalapács 2005 óta védettséget élvez.
Brenner János rábakethelyi káplán, az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés vértanúja. Emlékezete évtizedeket, politikai rendszereket és földrajzi határokat átívelő lelki mozgalom.
A cserkészet önkéntes, politikamentes és felekezetektől független ifjúságnevelő mozgalom. Az első szentgotthárdi cserkészcsapat 1922-ben, a másik csapat 1928-ban alakult. Rövid történetük után egy függelékben foglaltuk össze, milyen programokban vett rész a két csapat 1922 és 1943 között.
Dr. Vargha Gábor ügyvéd a XX. század első évtizedeiben politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt sokat tett Szentgotthárd fejlődésért.
A szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnázium, Vas megye első nem egyházi alapítású középiskolája 1893 szeptemberében kezdte meg működését.
Keserü Balázs szentgotthárdi születésű ifjú zeneszerző. Oratórikus miséjét 1996. június 23-án mutatták be a szentgotthárdi Nagyboldogasszony templomban.
A Mária Út a Kárpát-medence Mária-kegyhelyeit összekötő közép-európai zarándokút. Ennek egyik mellék útvonala a Vasvár–Körmend–Szentgotthárd–Maria Bild zarándokútvonal.
Az 1976-ban alakult hagyományőrző együttes a német népdalkultúra és ezen belül kiemelten a környék „hienc” nyelvjárásának dalkincsét népszerűsíti, gyűjti, dolgozza fel, jegyzi le és próbálja az utókornak átörökíteni, megmenteni.
Széll Kálmán (1843-1915) a környék országgyűlési képviselőjeként, pénzügyminiszterként és miniszterelnökként a kiegyezéstől jelentősen hozzájárult városunk és környékének fejlődéséhez gazdasági és kulturális területen egyaránt.
A nagy hagyományokkal rendelkező Szentgotthárdi Fúvószenekar ápolja a fúvószenei hagyományokat, és számos hazai és külföldi együttessel tart fenn partneri és baráti kapcsolatot.
Értéktár kategóriái
Ha tudod, milyen jellegű értéket keresel, válassz kategóriát az alábbi menűsorból!
Értéktár
