1801-es év eseményei

• 1801. november 5-én hozta meg Rómából Szent Vince mártír ereklyéjét gróf Herzan Ferenc szombathelyi püspök. A cseh származású egyházi vezető volt a második a vasi egyházmegye élén, Szily Jánost követve. Az ő nevéhez kötődik az egyházmegyei könyvtár gyűjteményének gyarapodása. 1804. szeptember 23-án helyezték az üvegkoporsót Szent Bernát oltára elé.

1813-as év eseményei

• 1813-ban nagy árvíz volt, mely tönkretette a Rába és a Lapincs hídjait, a malom duzzasztóművét az alapjaival együtt és a csörötneki hidat és malmot is. Nikolaus Kasche apát megbízásából helyreállították az építményeket.

1821-es év eseményei

• 1821. május 5-én született Székesfehérváron Schill Athanáz. 1848-1869 közt Egerben főgimnáziumi tanár volt. 1878 novemberében, amikor apátságunkat Zirchez csatolták, került Szentgotthárdra mint lelkész és jószágkormányzó. Neki jutott a feladat megszervezni a magyar nyelvre való mielőbbi áttérést az oktatásban és a templomi istentiszteleteken. Nem volt egyszerű dolga, kevés volt a magyar anyanyelvű tanár, de sikeresen megküzdött a feladattal. Először az elemi iskolában kezdték a magyar nyelv tanítását. Egy évvel később már minden tantárgyat magyarul oktattak. Munkájában legfőbb segítője Pumm Károly tanító volt. 1885-ben megkapja I. Ferenc József lovagkeresztjét. 1894. február 4-én hunyt el, a Temetőkápolna mellé temették, sírköve megtalálható a kápolna falában.

1826-os év eseményei

• 1826 októberében nyílt meg az első patikaSzentgotthárdon azon a helyen, ahol jelenleg is megtalálhatjuk. Tulajdonosa dr. Vargha Ferenc orvos, első gyógyszerésze pedig Wechsler Antal volt. A gyógyszerész 1847-ben meghalt. Az elkövetkező évtizedekben 8 patikus is dolgozott egymást követve, míg 1908-tól Friedrich Jakab lett a tulajdonos, 1912-től pedig fia Friedrich Ödön lett a gyógyszerész. A gyógyszertár az 1950-es államosításig a család tulajdonában maradt. Csak a 60-as években építették át, s kapott emeletet az addig földszintes épület.

1833-as év eseményei

• 1833 áprilisában gróf Zichy Károly (1778-1834) főispáni helytartó 10.000 ezüst Ft értékben alapítványt tett a németújvári és szentgotthárdi járások idegen ajkú falvaiban a magyar nyelvet sikeresen oktató katolikus tanítók javára.

1841-es év eseményei

• 1841. szeptember 1-jén nevezték ki a magyar származású Komáromi Ödönt a 61. heiligenkreuzi, 6. - egyben utolsó - szentgotthárdi főapátnak. Kőszegen született 1805. december 22-én, (Komáromy Vince néven keresztelték) középiskolába is ott járt. 1825-ben lett a heiligenkreuzi ciszterci rend tagja, 16 évvel később választották főapáttá. Haláláig, még több mint 36 évig vezette Heiligenkreuz és így az 1734 óta hozzá tartozó Szent-Gotthárdi apátságot. Főapátsága idején kapott templomunk új oltárképet és üvegablakokat, valamint a Mária-kápolnának megújult a berendezése, kicserélték a kövezetét és padjait. 1861-ben szülővárosa Kőszeg díszpolgárává fogadta. 5 év múlva 900, az osztrák-porosz-olasz háborúban sebesült katonát ápoltak Bécs melletti kolostora falai közt. 1877. április 10-én halt meg, következő évtől Zirchez csatolták a szentgotthárdi ciszterci apátságot.

1843-as év eseményei

• 1843-ban a Klein kávéházban/Kaszinóban Olvasó Egylet alakult. Célja a művelődés mellett a nemzeti öntudat megőrzése, erősítése volt.

1846-os év eseményei

• 1846. május 12-én született Szenczy Győző Ödön Bodrogkeresztúron, Zemplén megyében. 1868-81 közt tanár volt Székesfehérváron, majd házfőnök és igazgató lett Baján. Egyik szerzője volt a Magyarország ezeréves fennállásának ünnepére kibocsátott ciszterci emlékkönyvnek, ő írta meg a bajai gimnázium történetét. 1904-től priorként került városunkba, és a gimnázium püspöki biztosa lett, 1915-ben vonult nyugdíjba. 1926. augusztus 24-én halt meg Szentgotthárdon, sírköve a Temetőkápolna falában található.
• 1846. május 29-én Bécsben született Apponyi Albert. Ő vezette a trianoni béketárgyalások magyar küldöttségét. Híres beszédét 4 nyelven mondta el, mindhiába, addigra már minden eldöntetett. 1921-ben, 75 éves korában, 50 éves közéleti tevékenységéért számtalan város és település, köztük Szentgotthárd is díszpolgárává választotta. 1933-ban halt meg Genfben.

1848-as év eseményei

• 1848 júniusában kapta kinevezését az alakuló Vas Megyei Nemzetőrség I. zászlóaljának élére gróf Zichy Hermann. Ez év szeptemberében bekapcsolódott a Jellasics elleni harcba. Kanizsa felszabadításában 800 fős csapatával vett részt.

• 1848. június 23-án zajlottak országszerte az első népképviseleti választások. Szentgotthárd térsége küldöttének közfelkiáltással Szabadfy Sándor (1822-1868) szombathelyi városi tanácsnokot választották meg. 1865-től haláláig ismét a körzet országgyűlési képviselője volt.

• 1848. november 7. és december 23. között folyt Szentgotthárdon a honvédek toborzása a szabadságharcba, a későbbi Klein kávéházban (ma Széll Kálmán tér 10.). A sorozási jegyzőkönyveken Petók János őrmester és Koller György főorvos aláírásai láthatók. Jelenlétével és buzdító szavaival gróf Zichy Hermann (a jakabházi birtok ura) bátorította a legényeket. 25 fiatal lépett be a honvédseregbe, köztük 17 szentgotthárdi.

• 1848 decemberében tárták föl Székesfehérváron, a Nagyboldogasszony bazilika mellett III. Béla királyunk és első felesége, Châtillon Anna sírját. Az övék az egyetlen olyan királyi sír a helyszínen talált 15-ből, amely halotti jelvényeivel együtt épségben maradt ránk. A feltárás után a holttesteket exhumálták, és a Nemzeti Múzeumba szállították, majd az 1898. október 21-én országos ünnepség keretében a Mátyás templom Szentháromság kápolnájának díszes, kettős kriptájába helyezték el. A ceremónián nagy létszámban vettek részt ciszterci szerzetesek.

1851-es év eseményei

• 1851. augusztus 3-án született Gyöngyösön Kassuba Domokos ciszteri apát, gimnáziumi tanár és igazgató, történetíró. 1874-től Pécsett, 1879-től Egerben tanított, ahol 1892-től főigazgató és perjel lett. A millenniumra megjelent jubileumi ciszterci Emlékkönyv egyik szerzője, Vajda Ödön főapát jóváhagyásával megírta az egri gimnázium történetét. 1917-től haláláig alperjel volt Szentgotthárdon. Szombathelyen a kórházban halt meg 1931. szeptember 14-én, a szentgotthárdi temetőben, a ciszterci sírtemlék a nyughelye.

1853-as év eseményei

• 1853. április 21-én a felvidéki Szimőn született Kutrucz Dezső, gimnáziumunk harmadik igazgatója, aki 14 éven át vezette az intézményt. Közreműködésével a 4 évfolyamos algimnáziumot 8 évfolyamos, érettségit adó főgimnáziummá fejlesztették. Az 1902/03-as iskolaévben indult először az 5. évfolyam, és 1906 májusában zajlottak az első érettségi vizsgák. Kutrucz igazgató 1911-es nyugdíjazása után visszatért felvidéki birtokára. 1915-ben hunyt el.

1856-os év eseményei

• 1856. március 5-én halt meg Szentgotthárdon, 77 éves korában Dóczy Józsefkiváló ciszterci tudós. 1779. március 9-én született Bodajkon. A rendbe 1813-ban lépett be. Előbb Mogersdorfban volt lelkész, majd 1835-től Szentgotthárdon, 4 év múlva ugyanitt perjel lett. 1831-ben jelent meg Pesten magyar nyelven híres munkája: „Története és viszontagságai Szentgotthárdnak a XII. századnak végétől a XIX. század harmadáig ”. Temetőkápolnánk fala őrzi sírkövét.

1861-es év eseményei

• 1861. augusztus 12-én Egerben született Saád Henrik Jakab ciszterci szerzetes és tanár. Baján és Egerben tanított a gimnáziumban. Kutatta a magyar egyházi zene történetét. 1909-ben került először Szentgotthárdra mint jószágkormányzó. 1916-27 közt újra Baján tanított, 1927-29 közt alperjel lett Egerben, majd két évig irodaigazgató Zircen. 1931-től egészen haláláig Szentgotthárdon volt alperjel. 1943. június 4-án hunyt el, a szentgotthárdi temető ciszterci sírjában nyugszik.

1866-os év eseményei

• 1866. december 12-én Budapesten a Józsefvárosban született Küzdi Aurel a későbbi ciszterci áldozár és középiskolai tanár. Egyike volt azon 12 szerzetesnek, akiket az ávósok 1950. június 10-én éjjel megalázó körülmények közt szállítottak el Szentgotthárdról. Az akkor már nyugalmi éveit itt töltő atyát és ugyancsak idős társait (dr. Gondán Feliciánt, dr. Szűcs Aladárt) különösen megviselte a méltatlan bánásmód és a hosszú út Kunszentmártonig a forró nyárban, a teherautó zárt ponyvája alatt. Egy év múlva, 1951. június 16-án, 94 éves korában hunyt el Zircen.

1868-as év eseményei

• 1868. május 19-én születettek meg Rátóton Széll Kálmán és Vörösmarty Ilona ikergyermekei: Ilona és Kálmán. A fiú pár óra múlva meghalt. Ilona Bernrieder János felesége lett, Rátóton éltek a Széll-kastélyban. Fiuk, Ferenc az I. világháborúban tüzérfőhadnagyként szolgált. 1922-ben elhunyt, Rátóton temették el. Lányuk, Bernrieder Katalin, Széll Kálmán utolsó egyenes ági leszármazottja, akit a helybeliek a nagyapja után csak Széll Katinkának neveztek, Budapesten érettségizett 1915-ben. Több írása is megjelent a Vasi Szemlében, amelynek a szerkesztőbizottságába is beválasztották 1939-ben. A rátóti kastély 1945 márciusától 1946 novemberéig szovjet csapatok szállása volt. Kifosztották, lelakták az épületet. Özvegy Bernrieder Jánosné Széll Ilona 1945. május 17-én Szombathelyen hunyt el, Bernrieder Katinka 1949-ben nyugatra szökött. 2 évi salzburgi tartózkodás után Új-Zélandon dolgozott 13 éven át egy apácazárdában, majd 1964-ben visszatért Európába. Angliában kapott szállást egy családnál, amelynek egyik tagja, Sally Rogers 2014-júniusában Rátótra látogatott. Ekkor adott hírt a helybelieknek Katinka életéről és 1991-es haláláról.

1873-as év eseményei

• 1873. február 14-én hunyt el dr. Polák Ignácz tanfelügyelő, Kethely tudós plébánosa. Szüleivel közös, méltóságteljes, gránit sírköve ma is látható a Mindenszentek templom régi sekrestyéjének közelében. A nagy műveltségű, kiváló pap 1852-től állt a plébánia élén.

• 1873-ban megépült a Szentgotthárd–Graz vasútvonalnak a Jennersdorftól a stájer fővárosig tartó szakasza.

1878-as év eseményei

• 1878. augusztus 25-én született Kern József Gyanafalván (ma Jennersdorf). A fiatal, magyar érzelmű tanító 1898-ban került Szentgotthárdra, a római katolikus népiskolába. Pum Károlyt követően ő volt az igazgató 1921-tól 1936-ig. A magyarosítás terén végzett munkájáért többször is jutalmazták. A kiváló nevelő jól tudott bánni a gyermekekkel, egyházi karnagy, dalegyleti alelnök is volt.

• 1878. november 4-én csatolták el a szentgotthárdi apátságot Heiligenkreuztól, és került a zirci központú magyar ciszterci rend (zirci apát) irányítása alá. A németajkú szerzetesek többsége ekkor átköltözött Ausztriába. A szentgotthárdi konvent (rendi közösség) vezetője Schill Athanáz perjel lett. A magyar vezetés alatt az elemi iskolában is érvényesült hazafias szellem, a tanítás hamarosan magyarul folyt. Schill Athanáz az eredményes magyarosítás elismeréseként 1885-ben megkapta a lovagkeresztet.

• 1878. december 18-án hagyták jóvá a Vatikánban a szentgotthárdi ciszterci apátság Zirchez való csatolását.

1883-as év eseményei

• 1883. január 16-án Szentgotthárdon született Schäffer Emil ügyvéd. A jogot Budapesten és Kolozsvárott hallgatta, majd diplomás ügyvédként visszatért szülőhelyére. Hivatása mellett nagy sportbarát volt, megalapította a Testedző Kört, és neki köszönhető a teniszpálya megépítése. A rábatótfalusi és csörötneki levente egyesületek elnöke, ill. díszelnöke. Több évtizedig titkára a Szentgotthárdi Tűzoltó Egyesületnek. A helyi ipartestület ügyésze, tagja a községi képviselő-testületnek és a Vas vármegyei törvényhatóságnak, örökös tiszteletbeli elnöke a Szentgotthárdi Önkéntes Tűzoltó Egyletnek.

• 1883-ban kisdedóvó létrehozását kezdeményezte Roszner Józsefné Zichy Karolina, a helyi nőegylet vezetője.

• 1883-ban Rábatótfaluban Szent Flórián tiszteletére a helybeli és kivándorolt lakosai adományaiból templom épült a Szent Flórián templom.

1886-os év eseményei

• 1886. január 3-án alakult meg a Korcsolya Egylet. Ezzel egyidejűleg avatták föl a nagy ünnepség keretében a jégpályát. A korcsolyázás egyre népszerűbb lett a fiatalabbak körében, telente a befagyott Rábán is gyakorolhattak.
• 1886. augusztus 28-án született Pável Ágoston Vashidegkúton. A szentgotthárdi gimnáziumban, ahol az első négy osztályt végezte, kiemelkedett szorgalmával és tudásával társai közül. Bölcsészdoktorként 1920-tól egészen a haláláig Szombathelyen élt és dolgozott. Életre hívta 1933-ban a Vasi Szemlét, melynek első főszerkesztője lett. Kutatta a vend és magyar nyelvészet és néprajz emlékeit. 75 évvel ezelőtt 1946. január 2-án hunyt el, sírja a megyeszéhelyen Nemzeti Emlékhely. Szombathelyen és Felsőszölnökön szobor, Szentgotthárdon múzeum és lakótelep őrzi nevét és emlékét.
• 1886-ban született városunkban Friedrich Ödön. 1912-ben vette át a patikavezetését. Négy év múlva, mivel a járás egyetlen gyógyszerésze volt, felmentették a katonai szolgálat alól. Izraelita vallásáról 1919-ban keresztelkedett át, így nem vették el a patikáját. Igazgatója volt a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Egyesületnek, titkára a helyi Vöröskeresztnek, felügyelőbizottsági tagja a Takarékpénztárnak. A svédországi Umeában halt meg 1969. január 9-én.

1888-as év eseményei

• 1888-ban nyitott ügyvédi irodát városunkban dr. Vargha Gábor.

• 1888. augusztus 3-án elhunyt dr. Kolossa Ferenc (sz. 1832. 09. 6-án) köz- és váltóügyvéd, a szentgotthárdi Önkéntes Tűzoltó Egylet alapítója és elnöke. A Egylet 1872-ben, Szombathellyel egy időben alakult meg. Az első években még német nyelven készültek jegyzőkönyveik. Kolossa Ferenc dr. alapította és vezette a haláláig a helyi gazdasági egyesületet is. A Szent-Gotthárdi Takarékpénztár munkáját előbb jogtanácsosként, majd igazgatóként segítette. Rendszeresen jótékonykodott. Sírja a régi temetőnkben jó állapotban megmaradt.