Értéktár

Vargha Gábor dr. (1859-1948) munkássága

2016.01.10
2016.01.17
Katona Beáta
  • Települési Értéktár
Szentgotthárd
Dr. Vargha Gábor munkássága

Dr. Vargha Gábor ügyvéd (1859-1948) a XX. század első évtizedeiben politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt sokat tett Szentgotthárd fejlődésért.

Andrásfán született 1859. szeptember 13-án. Nemesi családból származott, a családfája 1635-ig visszavezethető. Középiskolai tanulmányait Kőszegen, Sopronban és Szombathelyen végezte. Az ügyvédi diplomát Budapesten szerezte meg.

Szentgotthárd járási székhely volt, így a településen járásbíróság, telekkönyvi hivatal, adóhivatal is működött, az ügyvédek számára számos lehetőség nyílt. 1888-ban Szentgotthárdon ügyvédi irodát nyitott, és ügyvédi tevékenysége mellett rövid időn belül tevékenyen bekapcsolódott mind a város, mind Vas vármegye közéletébe. 1899-ben házasodott össze Desits Valériával. Két gyermekük született. Fiúk, Tivadar csupán három évet élt. Leányuk, Alice 90 évesen hunyt el New Yorkban. Vargha Gábor 1948-ban, 89 évesen hunyt el Szentgotthárdon, s az egykor leggazdagabb emberek közé tartozó lokálpatrióta férfiú szegényen halt meg. A régi temető felszámolásakor leszármazottai a hamvait a jelenlegi temetőbe átvitették.

Háza, az ún. Vargha-ház helyén (Kossuth u. 6.) a XIX. század elején Wéber János kötélgyártó lakott. Az épületet a századfordulón Vargha Gábor igényeinek megfelelően eklektikus stílusban építette át. 1948 óta a Rendőrség székhelye.

Politikai tevékenysége

Szentgotthárd 1939-ig önálló választói kerület volt, több országgyűlési küldött is képviselhette a város érdekeit. Közülük az egyik kiemelkedő személyiség Széll Kálmán, a másik Dr. Vargha Gábor, aki tagja volt a vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának. 1910-től közel 10 évig a kerület országgyűlési képviselője. A előadója volt a hadiszolgáltatási és kisajátítási törvénynek. Az 1922-es, majd és az 1926-os országgyűlési választások során nem volt ellenjelöltje. Az 1931. évi választásokon pótválasztást követően nyerte el a mandátumot. Parlamenti felszólalásaiban szociális és gazdasági kérdések mellett főként külpolitikai problémákra összpontosított. Az 1930-as évek közepétől felhívta a figyelmet a fasiszta veszélyre, horogkeresztes plakátok, jelképek megjelenésére és szigorú ellenlépéseket követelt.

A város közéletében végzett tevékenysége

Széll Kálmán mellett dr. Vargha Gábor volt az, aki a legtöbbet tette településünknek a kiegyezés utáni ugrásszerű fejlődéséért. Szentgotthárd gazdaságát, iparfejlődését, bankhálózatát, sport és kulturális életét tanulmányozva mindenütt találkozunk a nevével, hiszen minden haladó, a várost jobbítani akaró terv és tett mellett ott volt. Az 1800-as évek végétől Vargha Gábor aktív részvételével az élet minden területén magyarosítottak az addig német nyelvű városban.

Az 1890-es években alapított gyárak (dohánygyár, óragyár és selyemgyár) Szentgotthárdra telepítéséért Széll Kálmánnal közösen harcoltak. 1891-ben a Szentgotthárdi Takarékpénztárnak ügyésze, majd elnöke lett. A helyiek által egyszerűen csak „Varga-bank”- nak hívott bankban létezett egy szegényalap, amely segélyt osztott ki a szegényebb családok megsegítésére.

Javasolta, hogy alkossanak egységes városrendezési tervet, építést szabályozó rendeletet a város szépülése érdekében, s az ő agilis tevékenysége következtében indult el a csatornázás és utcaburkolás is Szentgotthárdon.

Nagy érdeme van a megye első állami gimnáziumának létrehozásában, saját vagyonából is áldozott erre a célra. 1893-ban a Kaszinó, Olvasó Egyletben kezdeményezésére elfogadták, hogy pénzzel támogatják azt a diákot, aki a magyar nyelvben kiemelkedően halad, ezt emléktábla örökíti meg. Kezdeményezte egy Járási Kórház létrehozását. Az építési tervek ugyan elkészültek, de a háború kitörése miatt ennél tovább nem sikerült lépniük.

A Szentgotthárdi Dalos Egylet, a Közművelődési Egyesület létrejötte is Dr. Vargha Gábornak köszönhető. A sport sem maradt ki érdeklődési köréből, Korcsolya-, Kerékpár- és Torna Egylet elnökségi tagja, illetve védnöke volt. Munkásságára emléktábla emlékeztet.

Dr. Vargha Gábor városunk fejlődésében meghatározó tevékenységet végzett, sokat tett a település gazdasági, kulturális és nemzeti érdekeiért. Kiemelkedő munkássága és az a tevékenység, amelyet Szentgotthárd városáért tett napjainkban is példaértékű.

  • Magyar Országgyűlési Almanach/1927-1932/ 286-287. In: https://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al927_32/300.htm
  • Tóth Andorné Szentgotthárd, Vörösmarty Mihály utca 9. (unoka levele az ő tulajdona) Zedtwitz Franz Gabriel (1925-2002) levelének keltezése: 1999. január 30.
  • Kuntár Lajos - Szabó László (szerk. 1981): Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. p. 253., 265., 270., 567-568., 592., 621-624., 659., 666., 670., 711-712., 722.
  • Vakarcs Kálmán: Szentgotthárd és környékének ismertetése. Szombathely, Kereskedelmi és Hírlap - Nyomda Rt. 1935. p. 7., 29., 33., 41., 46.
  • Radix Fórum. Fórum magyar családtörténészeknek. In: http://www.radixforum.com/vezeteknevek/vargha/
  • 67 éve halt meg dr. Varga Gábor mecénás, ügyvéd, politikus. In: http://hirek.topcegalapitas.hu/hirek/184/67_eve_halt_meg_dr._vargha_gabor_mecenas,_ugyved,_politikus.../
  • Kuntár Lajos: Iskola a Rábán. Szentgotthárd 100 éves gimnáziumának köszöntése. Szombathely, Szignatúra Kft. 1993. p. 2., 4.,23-34.
1_vg_feleseggel_resize_v.jpg
varga3.jpg
2_varga_arckep_resize_v.jpg
3_varga_idoskori-v.jpg
6_vargha_haz_1915_resize.jpg
7_rendorseg_res.jpg
4_varga_sirja_v.jpg
varga_emlektabla_res.jpg

Értéktár kategóriái

Ha tudod, milyen jellegű értéket keresel, válassz kategóriát az alábbi menűsorból!

Eseménynaptár

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:187
E heti látogatók:218
Havi látogatók:635
Összes:545474
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!