- 1184. október 7-én érkezett meg a Franciaországi Trois-Fontainesből P. apát és 12 szerzetes. III. Béla királyunk kb. 275 km2 területet adományozott számukra, hogy alapítsák meg a ciszterci apátságot. Északon a Lapincs és a Rába folyók, keleten Rábagyarmat, dél felé Apátistvánfalva, nyugaton pedig a Stájerország határáig ért a területük. A ciszterek maguk művelték földjeiket a jobbágyaik segítségével. Ismerték a szőlőtermesztést, ezért a Schlössl déli lejtőit is hamarosan betelepítették. Gondos, előrelátó erdőgazdálkodást folytattak, példa erre az Orfalui Fekete tó környéke. Az érkező szerzetesek lovakat hoztak magukkal, megkönnyítve ezzel mozgásukat és munkájukat. 1391-ig tartott a Szent-Gotthárdi ciszteri apátság virágkora, ekkor Zsigmond király a Széchyeknek adta. Ezután 333 keserves év következett 1734-ig.
