• 2016 márciusában, 20 évvel Keserü Balázs Szentgotthárdi mise című oratórikus alkotásának ősbemutatója után, szülővárosában újra feldolgozták és előadták a darabot.
  • 2016. szeptember 17-én tartotta Rábafüzesen a Német Nemzetiségi Önkormányzat a Német Nemzetiségi Napot, mely ünnepi alkalomból megtörtént a „Hianz Tájház” felavatása. Már hosszú évek óta őrizték a régi iskolában az egyre gyarapodó gyűjteményüket, míg a Móra Ferenc u 3. szám alatt méltó helyére kerülhetett. Példamutató, amit a rábafüzesi közösség a hagyományaik őrzése terén eddig tett.
  • 2016. október 23-án, a forradalom 60. évfordulóján egy új kopjafát helyeztek el az Ipari Park és a Rába folyó közt elterülő, tíz évvel korábban telepített 56-os emlékpark nyugati szélén.

  • 2011 októberében került átadásra az ipari parkban közel 13 ezer négyzetméteren az amerikai Allison Transmission sebességváltógyár új létesítménye, amely 100 fő részére jelent munkalehetőséget. 2000 óta a GM területén már jelen voltak városunkban. Az új üzem mögött 15 hektárnyi területen próbapályát is kialakítottak.

  • 2006. májusának elején jelentették be hivatalosan a Heiligenkreuzba, a határunk mellé tervezett giga szemétégető építését Ausztriában. Az ezt követő hónapok és évek példás összefogásra késztették a lakosságot, melynek mozgatója a Pro Natura St.Gotthard, vagyis a PRONAS lett. Osztrák és szlovén szervezetek, civilek csatlakoztak a felhívásukhoz.
  • 2006. május 26-án, a gyászos rábafüzesi kitelepítés 60. évfordulóján a helyi német kisebbség emléktáblát avatott. Így emlékeztek meg 1946. május 26-áról, amikor a zömében német anyanyelvű falu lakosságának több mint 80 %-át, közel ezer főt űztek el pár óra alatt a kollektív büntetés elvei miatt lakóhelyükről. Előbb szekerekre szállították őket, majd a szentgotthárdi vasútállomáson vagonokba zsúfolták a családokat. Wéber Antal, a közösség plébánosa próbált lelki vigaszt nyújtani, amíg a szerelvény el nem indult németországi úticélja felé.
  • 2006 októberében avatták a szentgotthárdi Ipari Park és Rába folyó közti sávban a forradalom 50. évfordulójára telepített 56-os emlékerdőt. Az emlékhely a polgármesteri hivatal és a Földművelés és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával, s rengeteg önkéntes munkájával jött létre. A park külön érdekessége, hogy pontosan 1956 db fa alkotja oly módon, hogy felülnézetből egy lyukas zászlót formáz meg. A telepített fák 3 sávban, főleg ősszel a nemzeti színeinkre emlékeztetnek, mert északi oldalon bordós-piros, középen egészen halványzöld, a Rába melletti sávban pedig zöld színben pompáznak. A trikolor színeit a vörös levelű korai juhar, a sárgásfehér levélszélű korai juhar és a hegyi juhar adják, melyek éppen ősszel, az évforduló előtt a leglátványosabbak, ezért ilyenkor kétszeresen is érdemes megtekinteni.
  • 2006. november 20-án a Hunyadi vendéglőben gyűlt össze 20 fő, és határozta el, hogy tenni kell a határ túlsó oldalára, Heiligenkreuzba tervezett szemétégető megépítése ellen. A jelen levő civilek és önkormányzati képviselők példás összefogásaként alakult meg 2007-ben a Pro Natura St. Gotthard, vagyis a PRONAS. Így 15 év távlatából látszik igazán, mennyit tettek értünk. Szlovén és osztrák támogatással sikerült megakadályozni a giga beruházást és a Rába habzása is már a múlté.
  • 2006. december 10-től a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút üzemelteti a Szombathely-Körmend-Szentgotthárd vasútvonalat. Azóta a MÁV-tól átvett szakaszon a felújítások következtében érezhetően rövidült a menetidő, korszerű, tiszta kocsikban utazhatunk, a magasított peronról gyorsabbá, biztonságosabbá vált a fel- és leszállás.

  • 2001. május 25-én vezényelte Leánykarát Szabó Miklós Kossuth-díjas karnagy a Nagyboldogasszony templomban. 1931. április 15-én látta meg a napvilágot, édesapja és nagyapja ismert szentgotthárdi tanárok voltak. Szabó Miklóst messzire vitte karmesteri tehetsége, három kontinens számos egyetemén oktatott, karnagyként bejárta Európát és Kanada több városát. Szülővárosával is élő kapcsolatot tartott, érettségi találkozók idején a városrészekben is megfordult, halottak napján eljött nagyszülei sírjához, adományokkal támogatta templomunkat. Városunk egyetlen Kossuth-díjas szülöttje 2020. június 11-én Budapesten hunyt el.
  • 2001. július 1-jén örömteli eseményre került sor Máriaújfaluban. A Péter-Pál nap utáni búcsú szentmiséjén szentelte fel Dallos Imre kanonok plébános a Budapesten élő Dancsecs György adományát szülőfalujának. A zászló piros-fehér-zöld alapon, középen a magyar Szent Korona országainak egyesített címerével. A címer felett: "Kisfalud-Talapatka”, alatta „Máriaújfalu”, a fonák oldalán „Magyar Millennium 2000” hímzett felirattal. A városrész új jelképe azóta a kis kápolna oltárának bal oldalán az örökmécses mellett látható. 2021 tavaszán szerencsésen megkerült a közösség régi, 1930-ból való, első tűzoltó zászlaja is, amit szintén az oltár közelében helyeztek el.

  • 1996. február 11-én jött létre 13 fővel a Vöröskereszt Egészségvédő Kör, a következő év január 8-án változott a név Vöröskereszt Harmónia Egészségvédő Körre. A klub azóta folyamatosan, így jelenleg is több mint 40 fővel aktívan működik. Fő célkitűzése továbbra is az egészségkultúra fejlesztése és az egészséges életmód minél szélesebb kiterjesztése. Számtalan kerékpár és gyalogtúrán, közös tornán, kiránduláson, előadáson vesznek részt, emellett szép számmal ott vannak a Szív és Diabetes Klub, a Nyugdíjas Egyesület, a Pannon Kapu és a város szervezte rendezvényeken: a Szedd Te akcióban, az adventi gyertya díszítésén vagy a főzőversenyen.
  • 1996. június 23-án volt Keserü Balázs ifjú zeneszerzőnk oratórikus miséjének ősbemutatója a templomban, ahol a szerző is közreműködött orgonán. Balázs zenei tehetsége már az óvodában is kitűnt. 1996 tavaszán I. helyezett lett a Kodály Zoltán Országos Népdaléneklési és Szolfézs versenyen Debrecenben. 1979-ben született, s már 14 évesen Győrbe, a zeneművészeti középiskolába került. 1997 augusztusában mindössze 18 évesen hunyt el, így már nem érhette meg a mű lemezen történő kiadását. Tanára, Reményi Albert így búcsúztatta „zenéje véges idején keresztül az időtlenséget, a mulandóságban a halhatatlanságot kaptuk ajándékba”.
  • 1996. augusztus. 25-én volt a Brenner-kápolna felszentelése. Az alapkövét előző év decemberében rakták le Brenner János meggyilkolásának közelében Rábakethely és Zsida között. A kápolna új harangját a káplán vértanúsága 40. évfordulóján szentelték fel, 1999. október 3-án pedig az egyházmegye hivatalosan is elindította a boldoggá avatási eljárását, mely 2018. május 1-jén Szombathelyen zárult nagyszabású ünnepség keretében.
  • 1996 decemberében Hild-díjat kapott Szentgotthárd városa. A Hild Józsefről, Budapest első városrendezési tervének készítőjéről elnevezett díjat a Magyar Urbanisztikai Társaság ítéli oda 1969 óta. 1990 után csak kétévenként adják át a városépítészet terén legjobban teljesítő városnak. Budapest IX. kerülete, Hódmezővásárhely és Tokaj városa kapta meg velünk együtt éppen negyed százada a rangos kitüntetést.

  • 1991. január 15-én nyitotta meg az Agrobank Rt. a szentgotthárdi irodáját. Az első években a kis létszámú bank a polgármesteri hivatalban működött. A dinamikus fejlődés eredményeként 1994-ben költöztek a Széchenyi u. 2. szám alatti végleges helyükre, ahol 1996 januárjától a Mezőbank Rt. Szentgotthárdi Fiókjaként működött.
  • 1991. január 21-e óta működik Szentgotthárdon a Munkaügyi Központ Kirendeltsége az 1989 januárjától bevezetésre került munkanélküli ellátási rendszer részeként. Az első években a Polgármesteri Hivatal földszintjén, majd 1995-ben a Vajda János utcai önálló épületbe költöztek. Ma az egykori kultúrházban, a kormányhivatal épületében működnek. Fő tevékenységük a munkaközvetítés, az átképzési támogatások nyújtása, pályakezdők és a vállalkozóvá válók segítése.
  • 1991. február 14-én vehették kezükbe Szentgotthárdon és a vonzáskörzetben élő szlovén anyanyelvű lakosok a Porabje („Rábavidék”) újság első számát. A helyben szerkesztett önálló lap indítását Mukics Ferenc javasolta, a főszerkesztője Szukics Marianna volt. Kezdetben 700 példányt nyomtattak a határ túlsó oldalán, Muraszombatban. A lap már egy fél emberöltő óta folyamatosan jelenik meg irodalmi szlovén és tájnyelven.
  • 1991. szeptember 1-jével lett önálló a szakmunkásképző iskola. Ekkor adták át a volt Petőfi utcai általános iskola helyén az új épületet, mely már biztosította a korszerű képzési feltételeket.
  • 1991. szeptember 1-jétől engedélyezte a minisztérium a nyolcosztályos gimnáziumi program bevezetését. Volt már hagyománya száz évvel korábban a képzésnek. Az volt a fő célja, hogy a jó képességű diákok iskolaváltás nélkül jussanak a magasabb szintű tudás birtokába.
  • 1991. november 1-jén kapcsolták be Szentgotthárdot a nemzetközi távhívó hálózatba, mely a következő években további szolgáltatások indítását tette lehetővé, mint a postafax, a telefax vagy a postai futárszolgálat.

További cikkeink...

  1. 1986-os év eseményei
  2. 1981-es év eseményei
  3. 1976-os év eseményei
  4. 1971-es év eseményei
1. oldal / 7

Népszerű írásaink

Jöjjön, látogasson meg minket!

Friss híreinkről a Klub nyilvános
facebook-oldalán

tájékoztatjuk az érdeklődőket!

Mai látogatók:241
E heti látogatók:272
Havi látogatók:689
Összes:545528
Kapcsolat a klubunkkal

Telefon: (+36) 94/380-113 (könyvtár)
Mobil: (+36) 30/575-0893 (Molnár Piroska)

Írjon üzenetet!

Copyright © 2024 Szentgotthárdi Honismereti Klub. Minden jog fenntartva. ¤ Az oldalt tervezte: Csilinkó Gábor.