- 1906. április 22-én Kohn Fülöp bécsi óragyáros Szentgotthárdon járt. A vállalkozó 1.600.000 korona tőkebefektetéssel újraindította az 1904 nyarán leégett óragyárban a termelést. A korábbi tanulók dr. Vargha Gábornál jelentkezhettek munkára, kérve felvételüket.
- 1906. június 27-28. közt zajlott gimnáziumunk életében az első szóbeli érettségi. Az írásbeli vizsgákat ezt megelőzően május 17-18-19-én tartották. A 17 érettségire jelentkező diákból 13 fő tett eredményes vizsgát, 3 fő bukott meg javítóra, 1 pedig ismétlőre. A sikeres vizsgázók közül 3 diák jogi, 2 tanári, 1 gépészmérnöki, 1 papi, 1 állatorvosi és 1 katonai pályán tanult tovább.
- 1906. június 29-től dr. Vargha Gábor az ismert és fáradhatatlan ügyvéd és képviselő lett a zirci apátság jogtanácsosa.
- 1906. július 20-án elfogadták Szent-Gotthárd nagyközség nevének egybeírását. 1183 után településünk nevének jelölése a kezdeti latinos írásmódot követően többször változott, „németesedett”. Egyes források szerint már 1808-tól, mások közlése alapján csak 1836-tól írták kötőjellel, ami 1906-ban megrövidült, egyszerűsödött.
- 1906. július 29-én alakult meg a Szépítő Egylet. Első elnöke dr. Vargha Gábor volt, aki számos javaslatot tett. Indítványozta, hogy vezessenek be díjat a temetői sírhelyekért, ami a sírkert rendben tartására fordítódik. Parkosítást végeztek a Vajda Ödön téren (ma Liget) és a Rába folyó mellett. Személyes jó példával járt elöl, a saját házai előtti teret is parkosította. Dr. Vargha Gábor fáradhatatlan képviselőként a testületi üléseken javasolta a városrendezést, így sikerült elérniük a Széll Kálmán tér, a vásártér és a három fő utca burkolatának javítását és a csatornázást. A harmincas években a város vette át az egyesület vezetését.
- 1906. október 29-én, II. Rákóczi Ferenc újratemetésének napján nálunk is megszóltak a harangok. A zirci főapát elrendelte, hogy „a szertartás hosszán a rendi harangok hirdessék, mily dicső hamvakat tesznek a haza megszentelt földjébe.”. A fejedelem, az édesanyja, Zrínyi Ilona, a Bercsényi család és a többi törökországi száműzetésben meghalt magyar földi maradványait ekkor helyezték el Kassán a Szent Erzsébet templom alatt épített kriptában.
- 1906. november 30-án halt meg Hambek Alajos. Szentgotthárdon született 1825-ben. 1848-ban a Klein kávéházi toborzáskor önként jelentkezett katonának. A 45. zászlóaljban szolgált, százados lett. Világos után büntetésül osztrák gyalogezredbe sorozták be közlegénynek. 1854-ben 500 forinttal váltotta ki a város. Ügyvédként tanult Bécsben. Előbb szolgabíró volt, majd 1871-tól járásbíróként dolgozott szülőhelyén. Első elnöke lett a Szabadelvű Párt helyi szervezetének. Sírja a szentgotthárdi temető díszparcellájában ma is látható.
