- 1936. január 5-én Ruzsonyi Béla gimnáziumi tanárt megtiszteltetés érte: igazgatói címmel tüntették ki. A gimnáziumban és a településen nagy örömet keltett a kitüntetés. A magyar-latin szakos kiváló pedagógus nem volt igazgató, de a cím egyike volt a legmagasabbaknak, amit tanár kaphatott. Sajnos nem sokáig viselhette, mert 1938. április 20-án elhunyt.
- 1936. január 26-án halt meg 62 éves korában Szombathelyen az első világháborúban szerzett betegségében csíkmádéfalvi Zöld Ferenc nyugalmazott gimnáziumi tanár. Gyászolta özvegy édesanyja, felesége és öt gyermeke. Egyetlen fia, Ádám 1956 áldozata lett, 1959. május 15-án halt meg a rabkórházban.
- 1936 virágvasárnapján indult Pável Ágoston nagyheti őrségi néprajzi gyűjtőkörútjára. Ennek során érintette Rábakethely, Máriaújfalu, Farkasfa, Kondorfa, Szalafő és Őriszentpéter községeket. Az itt látottakból állította össze az Őrségi képek című kötetét, amely az egyik legfontosabb tudományos munkája lett. Tanulmányútja előtt tisztelegve 2011 virágvasárnapja óta Pável-emléksétát szervez a Vasi Múzeumbarát Egylet valamelyik Szentgotthárd környéki faluba. A program megkezdése előtt a résztvevők mindig meglátogatják a Pável Ágoston Múzeumot is, ahol kiselőadást hallhatnak névadónk munkásságáról.
- 1936. április 8-án hősi emlékmű felállítását határozták el Szentgotthárdon. A településnek nem volt világháborús hősi emlékműve. Öt felkért művész közül Horváth Géza (1879-1948) marosvásárhelyi születésű magyar szobrász nyerte a pályázatot, december 21-én kötötték meg vele a szerződést az emlékmű elkészítésére. Közben dr. Vargha Gábor Schuch Antal képviselőtársával házról házra járva, élő szóban kérte a lakosság támogatását. Nem csalatkoztak a helyiek hazafias érzésében, az adakozás várakozáson felül sikerült. Az 1937-ben felavatott impozáns emlékmű a gimnáziummal szemben ma is áll.
- 1936. június 17-én 82 éves korában halt meg Budapesten dr. Piszter Imre nagy tudású kiváló főpap, a hittudományok doktora. 1855. április 13-án Szekszárdon született, a teológiát Innsbruckban végezte. Előbb Zircen tanított, majd a budapesti Bernardinum igazgatója lett. A Pallas Nagy Lexikon egyházi cikkei tekintélyes részének a szerzője volt. Vajda Ödön zirci főapát a rend millenniumra készülő emlékkönyvében a magyarországi ciszterci rendtagok kiképzése című fejezet megírásával bízta meg. Szent Bernát életét is kutatta, róla két könyve jelent meg, emelve ezzel irodalmi munkásságát. 1915-ben lett perjel Szentgotthárdon. 1934-ben megbízta Bory Jenő neves művészt egy Szent Bernát szobor elkészítésével az apátság számára. Részt vett Vas megye egyházi és világi életében mint a szombathelyi püspöki szentszék tanácsosa és a megye törvényhatóságának örökös tagja.
- 1936 júliusában lett dr. Bártai Emil szülővárosában az OTI orvosa. Egyúttal a Vajda Ödön cserkészcsapat öreg rajának vezetőjévé választották. 1906-ban született Szentgotthárdon. A gimnázium után előbb Bécsben, majd idehaza végezte orvosi tanulmányait. A következő évtől a ciszterciek háziorvosává választották. 1939-ban a cserkészeivel egy tanulmányúton végigjárta az összes felvidéki visszacsatolt várost.
- 1936. augusztus elején nagy tűz pusztított Szentgotthárdon.
- 1936. november 6-án halt meg 61 évesen Szentgotthárdon szentpéteri Horváth Pál főszolgabíró, a Vasvármegyei Törvényhatósági Bizottság tagja. 1876-ban született Muraszombaton. Az érettségit Veszprémben, a jogi diplomát Budapesten szerezte meg. Két évtizedig szülővárosában vállalt hivatalt, ahonnét 1919-ben mint magyar érzelműt kiutasították. Ettől fogva Szentgotthárdon élt és dolgozott. Emberi nagyságát mutatja, hogy még hosszú évekig tömegesen jöttek szeretett korábbi járásának lakói a segítségét, tanácsát kérni. A hivatása mellett hamarosan a helyi kaszinó alelnöke lett, aktív tagja volt az önkéntes tűzoltó egyletnek, valamint a katolikus körnek, s lelkes támogatója a kulturális megmozdulásoknak. Sírja a temetőnkben a díszsorban található.
