- 1879-ben Kovács Antal városbíró hársfasort ültettetett a főtéren a kolostor, a templom és a szolgabíróság előtt a királyi pár, I. Ferenc József és Sissy házasságának 25. évfordulója tiszteletére. Ugyanezen évtől ő vezette be az addig német nyelven íródott községi jegyzőkönyvek magyarul szerkesztését. Kezdeményezője 1896-ban a villanyvilágítás bevezetésének. Mérnököt hozatott és ő gyűjtötte össze a részvényeseket is. Hosszú évekig állt a Magyar asztaltársaság és más (kisdedóvó, polgári önsegélyző) egyletek élén. Erélyes és körültekintő községi bíró volt, aki a polgárság érdekét tartotta a legfontosabbnak. 1838.június 13-án született Budán és 1908-ban halt meg Szentgotthárdon.
- 1879 szeptemberében kezdődött az első olyan tanév, amikor újra minden tantárgyat magyarul tanítottak. Mivel a kiegyezés után 11 évre, 1878-ban zirci vezetés alá került a ciszterci közösség, a tanárok is kicserélődtek. A német anyanyelvű korábbi szerzetesek választhattak, és túlnyomó többségük visszatért Ausztriába. Schill Athanáz perjel és iskolaigazgató, Kalocsay Endre Kornél hitoktató és tanító, és főleg Pum Károly ifjú segédtanító voltak azok, akik lankadatlan igyekezettel kezdtek magyar nyelven tanítani. 1895-től Pum Károly lett az iskola igazgatója. A Szent-Gotthárdi Magyar Asztaltársaság alelnökeként is a magyarosítás ügyét szolgálta.
